Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1639. január 17.
református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító
|
|
|
Szenczi Molnár Albert
Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1639. január 17. református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító |
 |
I. SOLTAR Az embernek legfövebb java az Istenfélöknek és az istenteleneknek külömbözö állapatjok. |
|
III. SOLTAR "Óh Isten, Neked ébredek!" |
|
IV. SOLTAR Könyörgése Dávidnak Absolon ellen. |
|
VIII. SOLTAR Csodálatos az Isten! |
|
XII. SOLTAR Nincsen már igaz |
|
XV. SOLTAR Isten vendége. |
|
XXIII. SOLTAR Isten, a jó pásztor. |
|
XXV. SOLTAR Minden ügyünkben hozzád fordulunk! |
|
XXXV. SOLTAR Sújts le azokra, kik az ország békés lakóit mindig bántják! |
|
XLII. SOLTAR Külömb-külömb panaszi Dávidnak. |
|
LII. SOLTAR Jaj a gonosz-nyelvűnek! |
|
LVIII. SOLTAR Verje meg az igazságos Isten az igazságtalan bírákat! |
|
LXV. SOLTAR Háládása az Izrael népének az Istennek sokféle jó-téteményiröl. |
|
LXVII. SOLTAR Áldják, dicsérjék a pogányok is Istent, mert megáldotta most, aratáskor népét! |
|
LXXX. SOLTAR Könyörgések a’ Sidóknak a’ ßabadúlásért. |
|
|
CXX. SOLTAR Meddig bolyongok idegenek között? |
|
|
CXXVII. SOLTAR Tanúság az házi állapatról és községi gondviselésről. |
|
|
CXXX. SOLTAR Könyörgés a’ botsánatért. |
|
|
CXXXIV. SOLTAR Intése az papoknak, hogy tisztekben híven eljárjanak. |
|
|
CXL. SOLTAR A gyalázkodó ellenségtől ments meg, Uram! |
|
|
CXLI. SOLTAR Csak ne legyek rosszabbá üldözés idején, Uram! |
|
|
CXLII. SOLTAR Könyörgése Dávidnak a’ szabadításért. |
|
|
CL. SOLTAR Az Istennek ditséretire való intés. |
| Az arany ABC tanító zsoltár 22 éneke | |
|
CXIX .SOLTAR 01. boldog realisták |
|
CXIX .SOLTAR 02. a boldogság útja |
|
CXIX .SOLTAR 03. csodával határos élet |
|
CXIX .SOLTAR 04. az élet értelme |
|
CXIX .SOLTAR 05. élhetünk e félelem nélkül |
|
CXIX .SOLTAR 06. az emberré válás útja |
|
CXIX .SOLTAR 07. az értelmes élet |
|
CXIX .SOLTAR 08. gyönyörködjünk az Istenben |
|
CXIX .SOLTAR 09. határozott útbaigazítás |
|
CXIX .SOLTAR 10. a hívő élet |
|
CXIX .SOLTAR 11. a hívő ember tulajdonságai |
|
CXIX .SOLTAR 12. megelégedettség kiegyensúlyozottság |
|
CXIX .SOLTAR 13. a nehézségek leküzdése |
|
CXIX .SOLTAR 14. nem tévedhetünk el |
|
CXIX .SOLTAR 15. öntudat |
|
CXIX .SOLTAR 16. segítség a bajban |
|
CXIX .SOLTAR 17. segítség az úton |
|
CXIX .SOLTAR 18. a siker |
|
CXIX .SOLTAR 19. szabadulás bajainkból |
|
CXIX .SOLTAR 20. szörnyű világ |
|
CXIX .SOLTAR 21. termékeny találkozás |
|
CXIX .SOLTAR 22. az út boldogsága |
SZENCI MOLNÁR Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.): költő, író, fordító, a késő reneszánsz protestáns művelődés kiemelkedő alakja. református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Szenci Molnár János apja. Nagyapja Mátyás király katonája volt, a Székelyföldről került Pozsony vármegyébe, hol molnár lett, apja is az volt. 1584-től Szencen, 1586-ban Győrben, 1587-től Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607- től Marburgban, 160-től Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben rövid ideig Komáromban pap. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Céltudatos tudós volt, ki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű magyar nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlődésére korszakalkotó. Kiadások
|