Bella István 
Székesfehérvár, 1940. augusztus 15. – Budapest, 2006. április 20.
költő
Bella István Csak aki olyan fiatal 
Bella István Legenda
Bella István Szebbnek szültél 
Bella István Invokáció
Bella István Hát itt vagyok
Bella István Nem
Bella István Megkéselve
Bella István Úgy írtam én 
Bella István Indulók idején 
Bella István Hívogató 
Bella István Igék és igák 
Bella István Anyanyelvem édes tengere vagy
Bella István És szólt a szó 
Bella István Hódolat W S. mesternek
Bella István Utcabál
Bella István Virágrög
Bella István És fölsír a vers
Bella István Egyszerű, egyszeri ének

BELLA István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 15. – Budapest, 2006. április 20.): költő. Korán árván maradt, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves (1954) volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe került az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyült érdeklődése. Az 1956-os forradalom történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket - szerencséjére – nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. 1958–1959-ben Budapesten segédmunkásként, 1961–1962-ben Bokodon az erőmű kultúrosaként dolgozott, majd 1964-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett, magyar - könyvtár szakon. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit az Új Írás és a Napjaink közölte, s csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a "Hetek" néven lett ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte. ( hetek )

Művek
Szaggatott világ. Versek. Bp. 1966. Magvető.
Az ifjúság múzeuma. Versek. Bp. 1969. Magvető,
Hetedik kavics. Versek. Bp. 1975. Magvető.
Igék és igák. Versek. Bp. 1977. Magvető.
A zöld pizsamabéka. Versek. Bp. 1979. Móra.
Emberi délkörön. Versek. Bp. 1982. Magvető.
Az ég falára. Válogatott versek. Bp. 1984. Magvető.
Áni Máni naptára. Versek. Bp. 1985. Móra, 
Az arcom visszakérem. Versek. Bp. 1987. Magvető.
Szebeni András–B. I.: KépSzavak. Bp. 1988. Iris.
Sárkeresztúri ének. Versek. Békéscsaba. 1989. Békéscsabai Megyei Könyvtár.
Arccal a földnek. Versek. Bp. 1991. Magvető.
Testamentom. Versek. Bp. 1992. Zrínyi, 
A csodaszarvas. Vers. 1996. Komáromi Mária, P.
Szeretkezéseink. Versek. Bp. 1999. (cop. 1997.) Beza BT.
Ábel a sivatagban. Versek. Bp. 1998. Beza BT.
Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek. Bp. 1999. Beza BT.
Margit-passió. Vers. Székesfehérvár. 2000. Árgus.
Áni Máni, a zoknihalász. Versek. Bp. 2001. Beza BT., 
Mintha tükrök között beszélnék. Versek. Miskolc. 2008. Felsőmagyarország,.
Áni Máni rádiózik. Bp. 2008.Timp, 
Aki ivott az ég vizéből. Interjúk, versek, fotók. Bp. 2009. Magyar Napló,