BENEDEK András, (Munkács, 1947. február 1. – Budapest, 2010. szeptember 8.) Arany János-díjas író, költő, irodalomtörténész. Az Ungvári Állami Egyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1965-től 1967-ig az Együtt című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1967 és 1971 között a Forrás Stúdió tagja volt. 1967-től a Kárpáti Igaz Szó, majd a Kárpáti Kiadó munkatársa lett. Később katona, kertész és utazó fényképész is volt. 1976-ban települt át Budapestre. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának propagandistája lett. 1979-től az Állami Gorkij Könyvtár, majd az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi osztályának vezetője volt. A művelődéstörténet tudósaként, a szülőföldtudomány polihisztoraként több fontos művében tárta fel a magyar kultúra azon maradványait, amelyekre a kárpátaljai nemzetiségi jövő épülhet. Számos önálló kötetben és tanulmányban foglalkozott Kárpátalja magyar irodalmával, történetével, kultúrtörténetével és néprajzával. Az ungvári Forrás Irodalmi Stúdiónak és a kárpátaljai magyar irodalmi-polgárjogi mozgalomnak is vezetője volt, dolgozott a Forrás Stúdió néprajzi gyűjtőútjainak szervező irányítójaként is. Verseskötetei mellett külön könyvet szentelt a kárpátaljai ruszinságnak.( Kárpátalja )

Művek
Régi versek, v., Bp.–Beregszász, 1995;
A megmaradás esélyei, tan., esszék, kritikák, Bp.-Beregszász,1996;
A Tisza bölcsője, Kárpátaljai honismereti és néprajzi írások a reformkortól 1945–ig, Bp.-Beregszász, 1996;
Máramaros megyei honismereti írások a Monarchia korából, szerk., Bp.-Beregszász, 1997 (Vári Fábián Lászlóval).