BALASSI Bálint, (gyarmathi és kékkői báró), (Zólyom, 1554. október 20.–Esztergom, 1594. május 30.): költő, drámaíró. Atyja Balassa János, akkor szolnoki várkapitány, anyja Sulyok Anna volt; katonai s rangjához illő tudományos nevelést nyert és a család udvari papja Bornemisza Péter, befolyást gyakorolhatott nevelésére s ő buzdíthatta a költészetre is. A reformált vallásban növekedett és csak később (1586-ban) katolizált. 1572-ben atyjával együtt jelen volt a pozsonyi országgyűlésen és ott szeptember 25. az udvar gyönyörködtetésére juhász táncot járt. Ezután, vagy talán még előbb is Egervárában és környékén élte világát és ekkor tájban gyulladt szerelemre Losonczi Anna, a temesvári hős leánya iránt; ezen ifjúkori szerelme szerencsétlen volt s ennek emléke élete végéig ébren maradt benne. Midőn Báthory István vetélytársának, Békés Gáspárnak segítségére ment a császári hadakkal 1575-ben, Kornis Gáspár huszti kapitány éjjel megtámadta s szétverte csapatát. Balassa maga futás közben megsebesült, mire elfogták és a fejedelemnek kiszolgáltatták; ettől azonban 1577 elején kegyelmet nyert és szabadon bocsáttatott; sőt tíz évvel utóbb végrendeletében hitvese oltalmazójául is Báthoryt, a lengyel királyt, kérte meg. Ezentúl Magyarországon szolgált Rudolf részén a török ellen. 1580 tavaszán részt vett Hatvan ostromában. 1584 vége előtt Dobó Istvánnak, Eger egykori hősének leányával, Krisztinával lépett házasságra. E házasságával kezdődtek családi bajai; vérbűnnel vádoltatott, hogy unokahúgát vette el. Nejének és saját magának írígy s örökségre sóvárgó rokonai pörökbe bonyolították, becsületét is alá akarták ásni álhírek terjesztésével, melyek szerint fiával törökké lett volna. Még a pápánál is bevádolták, holott B. a katolikus vallásnak mindvégig buzgó híve volt. Végre 1589 (szeptember 10-17. közt) a folytatott üldözések és szégyenvallások számkivetésbe űzték. Krakkóba költözött, honnan egész Lengyelországot beutazta s a tengerig hatolt. Öt év múlva ismét a hazában találjuk őt, 1594-ben a török háború folytatására nemesi fölkelés rendeltetvén, ő is a dunáninneni nemesség zászlóihoz csatlakozott és Esztergom sikertelen ostromában részt vett; ekkor mind két combján megsebesült és május 26-án a táborban meghalt.

Kiadások
Gyarmathi Balassi Bálint költeményei, kiad. SZILÁDY Áron, 1879;
Balassi Bálint minden munkái, 1–2, kiad. DÉZSI Lajos, 1923;
Gyarmati Balassi Bálintnak istenes éneki, kiad. VARJAS Béla, 1941;
Balassa-kódex, hasonmás, kiad. VARJAS Béla, 1944;
Ö. M., 1–2, krk., kiad. ECKHARDT Sándor, 1951–55;
Balassi Bálint Szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei, kiad. Ján MIŠIANIK– ECKHARDT Sándor– KLANICZAY Tibor, 1959;
Balassi Bálint összes versei, Szép magyar comoediája és levelezése, kiad. ECKHARDT Sándor– STOLL Béla, 1973;
Balassi Bálint összes versei, a versek helyreállított, eredeti sorrendjében, kiad. HORVÁTH Iván, Újvidék, 1976;
Gyarmati Balassi Bálint énekei, kiad. KŐSZEGHY Péter– SZABÓ Géza, 1986;
Balassa-kódex, kiad. KŐSZEGHY Péter, jegyz., utószó VADAI István, 1994 (hasonmás);
Balassa-kódex, kiad. HORVÁTH Iván– KOVÁCS István– SZEDMÁK Sándor– VADAI István, 1994, 1995, 1996 (sugárlemez, internet).
Balassi Bálint versei, kiad. KŐSZEGHY Péter, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, 1994;
Campianus Edmondnak tíz okai, kiad. HARGITTAY Emil, kísérő tan. BÁRCZI Ildikó, CSONKA Ferenc, HARGITTAY Emil, KRUPPA Tamás, 1994 (hasonmás);
Gyarmati Balassa Bálintnak istenes éneki, Bécs, 1633, kiad. KŐSZEGHY Péter, kísérő tan. NUZZO, Armando, 1994 (hasonmás).
Canzoni per Julia, kiad., NUZZO, Armando, Milánó, 1994;
Poemes choisis, ford FEUILLADE, Lucien, bev. MOREAU, Jean-Luc, 1999.