Gál Éva Emese
Szatmárnémeti, 1955. március 25.
költő, újságíró, grafikusművész
Gál Éva Emese Tavaszi vers, 990
Gál Éva Emese Megállapítások
Gál Éva Emese Utcaseprő A könyvkiadás figyelmébe
Gál Éva Emese Kérdés
Gál Éva Emese Ima a székelyföldért
Gál Éva Emese Véletlen
Gál Éva Emese Ima az emberért
Gál Éva Emese Temető

GÁL Éva Emese; (Szatmárnémeti, 1955. március 25.): költő, újságíró, grafikusművész. 1974-ben érettségizett, 1980-ban szerzett diplomát a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola grafika szakán. 1980-tól rajztanár Gyergyóalfaluban, 1982-től a Gyergyószentmiklóson muzeológus. 1990 májusától a Romániai Magyar Szó tudósítója, előbb Gyergyószentmiklósról, később szülővárosából. Borongós, disszonáns hangulatú életérzésből építkezve keresi a harmóniát; paradox módon meg is találja, verseiben csakúgy, mint publicisztikájában.( Erdély )

Művek
Ajándékgömb, versek, Bukarest, 1982;
Álomjog, versek, Kolozsvár, 1985;
Örökölt csend, versek, Bukarest, 1988;
Világévszak, Csíkszereda, 1998;
Vízesések, versek, Fehérgyarmat, 1994;
Igazságszobor, versek, Székelyudvarhely, 1997;
A tizenegyedik parancsolat, Csíkszereda, 2005;
Időváros, Csíkszereda, 2001;
Lélekvesztő, Csíkszereda, 2008;