Ács Károly 
Szabadka,1928. szeptember 8. – Köln, 2007. július 3.
költő, műfordító, szerkesztő
Ács Károly Életjel 
Ács Károly Utóhang egy régi vershez 
Ács Károly Vándorúton
Ács Károly Lényeg
Ács Károly Téli vázlat
Ács Károly A mi házunk
Ács Károly Májusi szólam
Ács Károly A furulya fájdalma
Ács Károly Költő inkognitóban
Ács Károly Koldusének maradékért Bogdán Józsefnek
Ács Károly Messziről haza K. Z. barátomnak
Ács Károly Apokrif ének 91. Húsvétjára
ÁCS Károly  (Szabadka, 1928. szeptember 8. – Köln, 2007. július 3.) Híd-díjas magyar költő, műfordító, szerkesztő. Általános iskolai tanulmányait a szülővárosában végezte 1935–1938 között. Középiskolai tanulmányait is itt végezte 1939–1947 között. Egyetemi tanulmányait a Belgrádi Egyetemen végezte 1947–1953 között, ahol jogot tanult. 1948–1950 között a Jugoszláv Rádiónál volt szerkesztő, fordító. 1951–1995 között Újvidéken élt. 1951-től a Magyar Szó délvidéki napilap munkatársa, majd a külpolitikai rovat szerkesztője volt. A Híd főszerkesztője 1965-1975 között, majd az újvidéki Fórum Könyvkiadó szerkesztője lett, ahonnan Összes verseinek gyűjteménye 1988-ban jelent meg. 1992-ben nyugdíjba vonult. Kölnben élt 1995-től haláláig. Az Életjel című versét amikor elénekeltem az 1958 októberében alapított szabadkai Életjel Irodalmi Élőújság alkotóinak, művészeinek szerettem volna emléket állítani. Az Életjel első tíz évében hangos folyóiratként működött, a nyomtatott elődjét, a Visszhangot bírósági végzéssel betiltották.( délvidék ) 

Művei
Kéz a kilincsen 1953.
Csönd helyett vers 1952-1959.
Napjaink éneke 1965-1967.
Menetrend dicsérete 1968.
A közbülső világban .1983.
Ács Károly összes versei 1988.
Ráklépésben. Ötven év születésnapi versei 1995.
Az anyag panaszai 1999.