Székely János 
Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.
költő, író, drámaíró
Székely János  Mentség (A düh szonettjei )
Székely János A madár, fiához
Székely János Obeliszk

SZÉKELY János János (Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.): költő, próza- és drámaíró, esszéista. Szülővárosában végzett elemi iskolái után Marosvásárhelyen kadétiskolába járt, serdülőként a háború végén a frontra vitték, nyugati fogságba került, így nagy késéssel, csak 1948-ban érettségizett a marosvásárhelyi ref. kollégiumban. Háborús tapasztalatait „az emlékezés erkölcse nevében” csak három évtizednyi érlelés után dolgozta fel A nyugati hadtest c. esszéregényében. A kolozsvári egyetem filozófia karán 1952-ben szerzett diplomát. A bukaresti Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségének lektora, 1956-tól az Igaz Szó versrovatának szerkesztője volt. 1989-ben ment nyugdíjba. – A háború utáni első nemzedéken belül a modern magyar líra nyugatos hagyományait követő míves formakultúrája, esztétizáló hajlama révén elkülönült a korszakra jellemző népies-realista irányzatoktól. Dokumentumokra alapozott drámáiban fogalmazta meg sűrűsödő történelmi tapasztalatait (Profán Passió, 1954; Caligula helytartója, 1972; Protestánsok, 1978; Irgalmas hazugság, 1979; Vak Béla király, 1981). Esszéiben egyértelműbben mondott ki szentenciákat: „a költészet halott” (Ars poetica, 1973), elveszítette ősi lét-kifejező funkcióját, az emberiség kultúrájában betöltött szerepét. E felfogása abban tetőzött, hogy mint funkciótlant, saját költészetét is megtagadta, csakúgy, amint visszautasította a Kolozsvári Írók Társaság által A nyugati hadtestért neki ítélt pezsgődíjat.( Erdély ) 

Művek
Csillagfényben, versek, Bukarest, 1955;
Mélyvizek partján, versek, Bukarest, 1957;
Itthon vagyok, lírai riport, Bukarest, 1961;
Küldetések, versek, Bukarest, 1962;
Dózsa, elbeszélő költemény, Bukarest, 1964;
Virágok átka, versek, Bukarest, 1966;
Gyermekkorom ösvényei, elbeszélések, Bukarest, 1967;
Maradék, vál. versek, Bukarest, 1969;
Soó Péter bánata, regény, Bukarest, 1969;
Az árnyék – Soó Péter bánata, regény, Bukarest, 1972;
A hallgatás tornya, válogatott versek, Bukarest, 1972;
Egy láda agyag, válogatott versek, Nagyvárad, 1973;
Székely János legszebb versei, Bukarest, 1975;
Egy rögeszme genezise, esszék, bírálatok, Bukarest, 1978;
A nyugati hadtest, regény, Bukarest, 1979, 19822;
Képes krónika, színművek, 1979;
A mítosz értelme, esszék, Bukarest, 1985;
Az árnyék. Soó Péter bánata. A nyugati hadtest, regény, 1988;
Új képes krónika, Kolozsvár, 1991;
A virágok átka, válogatott. versek, 1998.