Székely János 
MENTSÉG
                A düh szonettjei 
Dinnyés József dalai
Jólszervezett rablóbandák ragadják
Hatalmukba a kontinenseket.
Lerágják őket, mint hullát a hangyák:
Kopár mezők és letarolt hegyek,

Üres folyók, lakatlan tengerek,
Kifosztott bányák, néptelen tavak:
Kopasz tekévé változik kerek
Csillag-hazánk a körmeik alatt.

Ha netalán majd megkérdi egy gyermek,
Hogy hová lett az örökség, amelyet
Apáink hagytak ránk - mivé leszünk?

Mentség-e mondd, ha most előre s önként
Leszögezzük, hogy mindazt, ami történt,
Nem értünk tették, hanem ellenünk?