RÓZSA Endre; RÓZSA Endre; (Pécs, 1941. október 30. – Budapest, 1995. április 18.): költő. 1959-ben Pécsett érettségizett, 1965-ben az ELTE magyar–történelem szakán szerzett diplomát. Az Eötvös Egyetemi Klub vezetője lett, 1967–68-ban nevelőtanár volt, 1968-tól a Fonómunkás c. üzemi lap munkatársa. 1979–80-ban a Művelődésügyi Min. irodalmi osztályán dolgozott. 1980-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. A Kilencek költői csoport tagja. József Attila-díjas (1979). Meditatív-filozófikus alkat, de a történelem iránti érzékenység is jellemző rá. Meghatározó élménye az idő. Gyakori lírájában a létösszegző vers. ( kilencek )

Művek
Kavicsszüret, versek, 1970;
Senki ideje, versek, 1974;
Kietlen ünnep, versek, 1979;
Sárkányeregető, gyermekversek, 1985;
Az anyag emlékezete, versek, 1987;
Szomjúság örökmécsei, 1989;
Árnyékszobrok, versek, 1993;
Az ámokfutó álmai, Hátrahagyott versek, 1998.