VERES János (Tornalja, 1930. február 28. - Rimaszombat, 1999. augusztus 5): költő, író. Rimaszombatban érettségizett. 1949–57-ben súlyos betegsége miatt tátrai szanatóriumokban kezelték. Népművelési előadó volt. 1971-től rokkantnyugdíjas Rimaszombatban. Szívesen és gyakran felhasználta a m. költészet klasszikusainak motívumait. A hatvanas évektől az önironikus hang is megjelent lírájában. Hosszú énekkel is kísérletezett. Költői ereje eleven természeti képekben és zsánerképekben mutatkozik meg.( felvidék )

Művek
Három fiatal költő, versek, Pozsony, 1954 (Ozsvald Árpáddal és Török Elemérrel);
Ifjú szívem szerelmével, versek, Pozsony, 1955;
Tüzek és virágok, versek, Pozsony, 1961;
Földrengés után, elb., Pozsony, 1965;
Fehér szarvas, versek, Pozsony, 1967;
Homokvirág, válogatott versek, Pozsony–Bp., 1972;
Mikrovilág, versek, Pozsony–Bp., 1979;
Életút, versek, Pozsony–Bp., 1989;
Széttekintés a rimaszombati járásban, honismereti kislexikon, Rimaszombat–Gömörszőlős, 1992.