Veres János 
Tél végi vers
Dinnyés József dalai
Hideg ez a vén föld,
fagyosak a fények,
védelemre vágyik
a kallódó lélek.

Céllal vértezetten
várok csupasz réten,
ha sokáig így lesz,
csontomra fagy vértem.

Alólad is foszlik
a repülő szőnyeg,
ha lehullsz a hóba,
kőtest lesz belőled.

Két vessző-magányból
rakjunk tüzes fészket,
s benne termő rózsánk
fagyokat igézhet.

Jövőd kemény várát
emeld fel a jégre,
s képzelj bele engem
holdas közepébe.