KISS Irén (Budapest, 1947. szeptember 25.): költő, író. 1967-1972 között az ELTE BTK magyar-olasz szakos hallgatója volt. 1972-1983 között a Magyar Rádió munkatársa volt. 1983-1989 között a The New Hungarian Quaterly szerkesztőjeként dolgozott. 1987-ben New Yorkban művészetszociológiát végzett. 1988-ban házasságot kötött Tábori Lászlóval. 1990 óta az ELTE BTK összehasonlító irodalomtudományi tanszékén adjunktus, docens. Vizuális költészeti műveit New Yorkban, San Franciscóban, Rómában és Budapesten állította ki. Mai olasz és amerikai költőket fordít, kritikákat ír. Kutatási területe a romantika és az avantgárd.

Művei
Szélcsend (versek, 1977)
Állókép (próza, 1978)
Árkádiát tatarozzák (versek, 1979)
Magánrecept (versciklus, 1982)
T. Ház! = Átváltozások (dráma, 1987)
Kémopera (dráma, 1988)
A szabadság birodalma. Gyógyregény (regény, 1990)
Egy szép hologramhoz" (versek, 1994)
Tiszták, hősök, szentek (dráma, 1999)
Nietzsche Zarathustrája az ezredfordulón (2000)
Krisztus és a nap (válogatott írások, Tábori Lászlóval, 2000)
Asteroth Budapesten (versek, 2003)
Az asszony napba öltözik (válogatott versek, 2005)
Napistenünk Krisztus (Tábori Pállal, 2008)