Akasztó, 1943. március 19.
költő, műfordító
|
|
|
Kiss Benedek
Akasztó, 1943. március 19. költő, műfordító |
 |
Kiss Benedek Kenyeret anyám úgy eszik (Kín és dac) |
|
Kiss Benedek Mi is lennék (Kín és dac) |
|
Kiss Benedek Szeressétek e nemzetet! – 2003 - Balassi kard |
|
Kiss Benedek Akkor fegyvert, pénzt, ruhát (Kortársaim) |
|
Kiss Benedek Éggel teli |
|
Kiss Benedek Könnyel és irgalommal |
|
Kiss Benedek Mi is lennék |
|
Kiss Benedek Kenyér és kés |
|
Kiss Benedek Hogyan szeress? |
|
Kiss Benedek Kenyeret anyám úgy eszik |
|
Kiss Benedek Anyám hajdani éneke |
|
Kiss Benedek Áldozat |
|
Kiss Benedek Színed előtt állni |
|
Kiss Benedek Ha már a szív nem világít |
KISS Benedek (Akasztó, 1943. március 19.): költő. Iskoláit Kalocsán végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat magyar-népművelés szakon, 1967-ben diplomázott. Egyetemista korában a Kilencek nevű költői csoportosulás tagja volt. Gyermekkora a Kiskunsághoz köti. 1967–1968 között nevelőtanárként dolgozott. 1967-től jelentek meg versei. 1969 óta szabadfoglalkozású író és műfordítóként működik. Budapesten él és alkot. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az Elérhetetlen föld (1969) című antológiában jelentkezett a Kilencekkel, ugyanebben az évben bemutatkozott a Költők egymás közt című antológiában is. Nagyon hamar megtalálta saját hangját. Líráját aszociáció-gazdagság, a költői látás elevensége jellemzi. A természetes költői hangot fokozatosan egészíti ki a tárgyias és intellektualizáló törekvés. A Bruno-dalok ciklusban Giordano Bruno egyéniségébe, magatartásába helyezkedik bele. Többször járt Bulgáriában, hosszabb időt töltött ott. A bolgár költészet ismerőjévé és szakavatott tolmácsolójává vált. Ivan Canev verseit Rózsa Endrével és Utassy Józseffel fordította magyar nyelvre, Rózsával és Utassyval is még az egyetemen a Kilencek körében ismerkedett meg. Gyermekversei a népköltészet világát idézik.( kilencek ) Művek |