Perkupa, 1933. február 3.– Budapest, 1999. január 25.
költő
|
|
|
Kalász László
Perkupa, 1933. február 3.– Budapest, 1999. január 25. költő |
 |
Kalász László Anyámnak kontya van |
|
Kalász László Patakparti világban |
|
Kalász László Sose azt |
|
Kalász László Úgy hogy mindenki hallja |
|
Kalász László Bolondnak kéne lenni |
|
Kalász László Nagy sas |
|
Kalász László Tehetelenül |
|
Kalász László Tíz éve |
|
Kalász László Erejüket meglelték |
|
Kalász László Megáll a szél |
|
Kalász László Tisztább világban |
|
Kalász László Jön március |
|
Kalász László Kár |
|
Kalász László Kilenc csillag |
|
Kalász László Vérét iszom |
|
Kalász László Bokron havon és úton át |
|
Kalász László Mintha rögtön |
|
Kalász László Mintha rögtön (Hangraforgó együttessel) |
|
Kalász László Nyeltem |
|
Kalász László Úgy szeressen |
|
Kalász László Zuhog a víz |
|
Kalász László Élek |
|
Kalász László Erősíts |
|
Kalász László Patakokat fonj |
|
Kalász László Német tatár török |
|
Kalász László Én igaz fejedelmem |
|
Kalász László Világ menj világgá |
|
Kalász László Eltért az út |
KALÁSZ László (Perkupa, 1933. február 3.– Budapest, 1999. január 25.): költő. 1957-ben Sárospatakon tanítói oklevelet szerzett. Hajdúszováton, 1958–1984 között Szalonnán tanított. 1984-től Szalonnán könyvtáros. Részt vett a Napjaink szerkesztésében. Radnóti-díjas (1970), József Attila-díjas (1975). – A Hetek költői csoport tagja. (Megkésett antológiájuk: Az ének megmarad, Miskolc, 1985.) Hangja gyakran idilli; leggyakoribb témái a táj, a természet, a munka, a szerelem, a hűség. Motívumai természeti elemek. Alapélménye a szellemi magány, az elzártság, a szorongás. Verseiben tudatosan, már-már a tárgyilagosságig egyszerűsít. Kedvelt műfaja a dal. ( hetek ) Művek |