Ferenczes István
Csíkpálfalva, 1945. január 1.
költő, újságíró
Ferenczes István Bornemisza Péter Erdélyben – Balassi kard 2005
Ferenczes István Ave mundi Domina 
Ferenczes István Szélbekiáltott hazám
Ferenczes István Haza, az éjben
Ferenczes István Felirat az égi táblánál szolgáló gróf  Széchenyi Istvánhoz
Ferenczes István Csángók

FERENCZES István;(Csíkpálfalva, 1945. január 1.): költő, újságíró. Csíkpálfalván született, 1945. január 1-jén. Édesapja - Imre építőmester, a csíksomlyói Kalot és más középületek építője. Édesanyja Gáll Angéla, háziasszony. Római katolikusnak keresztelték pap nagybátyjai. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánáti Lugoson, mert kulák származása miatt nem vették fel a székelyföldi középiskolákba. Két évig helyettes tanárként a Gyimeskeben tanított. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy évig szülőfalujában tanított. Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként működött. Verseit és riportjait az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Megyei Tükör is közölte. A Hargita c. laptól 1975-ben politikai okokból kirúgták. 1975 és 1979 között szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben került vissza a sajtóhoz, a Bukarestben kiadott hetilap, a Falvak Dolgozó Népe székelyföldi tudósítójaként. Itt dolgozott az 1989-es decemberi fordulatig. 1989 december 23-án egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. 1990-ben a Hargita megyei Művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki Andrai Plesu, akkori művelődési miniszter. 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től a Csíkszeredában megalapította a Székelyföld c. kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, s ugyancsak értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek. A költő otthonról kapott erkölcsi-folklorisztikus-nyelvi örökségét próbálta összeegyeztetni a posztmodern világ közérzetével. Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége.( Erdély )

Művek
Nyári vándorlások, versek, Bukarest,1972;
Utolsó kenyér, versek, Bukarest, 1978;
Ki virággal megveretett, versek, Bukarest, 1984;
Mikor Csíkban járt a török, gyermekversek, Bukarest, 1986;
Megőszülsz mint a fenyvesek, versek, Bukarest, 1988;
Indián a Hargitán, gyermekversek, Bukarest, 1990;
Hó hull örök vadászmezőkre, versek, Székelyudvarhely, 1992.
Félidő, félpokol (Marosvásárhely, 1995)
Pepita hangya : gyermekversek (1998)
Didergés (2000)
Sekler songs = [Székely dalok] (Csíszereda, 2000)
Bacchatio Transsylvanica (Szépírás Kiadó, 2002)
Mineralnaja pesznya = [Ásvány dal] (három poéma, Csikszereda, 2004)
Amor mistica = [Misztikus szerelem] (Pro-Print Könyvkiadó, 2011)