Vári Fábián László 
Adventi napsütés
Dinnyés József dalai
Hamis aranyát még ontja a nap,
de kell a kabát és kén a kalap.
Lehullta a dió, le a levél is,
epeszín méreg érik az ágon.
Panasz és szitok az emberi szájon.

Micsoda ország és miféle nép,
s meddig tűri még ezt a zenét?
Koldusok jajdítják tele a várost,
Jézust keresik délelőtt, délben.
Szökik az ember a dögszagú szélben,

s orrát befogva hátra se nézne,
hogyha mögötte a járda nem égne,
hol rút mocsokeső hull a tömegre,
és Istenbüntető angyala táncol.
Ott rohad a szalma és vérben a jászol.

Beregszász, 1996. december 5.