| Weöres Sándor
Magyar etűd |
|
Dinnyés József dalai
|
| Aranyágon ül a sármány,
kicsi dalt fúj fuvoláján. Aranyégen ül a bárány, belezendít citeráján. Piros alma szívem ágán kivirító koronáján, aki kéri neki szánnám, akiknek kell, sose bánnám. |