Csillag ballag át a réten,
szárnyát húzó vereségem,
mezítláb lépdel a havon,
bekönyörög ablakodon. 

Alkonyodik, besötétül,
a madár párja mellé ül,
melléd dőlök, avas fejfa,
sírdogálsz virrasztó gyertya.

Lelkem nehéz zsíros bunda.
Kívül hordom, kifordítva,
Befelé akkor fordítom,
Mikor magam elordítom