A vízbe zuhant fatönk is
Süllyedhet erőtlenül,
De lent a fenékhez ütődve,
Fordul, s felszínre kerül.

Le-föl, le... jó, hogy e példák
Így intenek nekünk.
Mutatva: sohasem kell
Hitünket vesztenünk.

Hogy akármint zuhannál,
Vesztedtől mégse remegj:
Ölként vár, fölfog a mélypont,
December huszonegy.

És fordul zuhanásod,
Könnyebbül éjszakád -
Mintha csak holt anyádnak
Jó szavát hallanád.

Bizalmad is föléled -
Megsejted, hogy veled
Valami szép igézet
Történik legközelebb.

Mikor majd végre elfogy
Vert szívedből is a kín -
Újulás rügyeit érzed
Tar életed ágbogain!