Sziveri János
Sanzon minden időben
Dinnyés József dalai
Vízzel felöntött lúgos garat
zsenge ágat tépkedő vihar
tárcámban lyukas garas ha maradt
s a nyájból az önérzet olykor kimar

Ma hóban fakó köröm kaparász
nyúzzuk csomagunk hét határon át
érintésével fegyelmez a frász
levegőt kapsz csak értem szájon át

Tüdőmön szűröm a hűvös nikotint
ha cinkosok fognak a ködben kezet
egy őrszem magához csalárdan odaint
véreb és kopó majd nyomra vezet

Aki ma vetkezik később úgy arat
zsebemben lyukas garas sem maradt
Európa széle megtűri testünk
s hogy itt vagyunk nyilván mert fejünkre estünk