Serfőző Simon 
Hiányzol
Dinnyés József dalai
Az udvaron özvegy akác.
Fázít itthon üres lakás.

A csend mint szállongó por hull.
Nyers pókháló megcsikordul.

Gondjaim, ez állott szagot
lehelik évek, évszakok.

Szívódik belém némaság.
Felnő magányom, mint a fák.

Szakáll nő rám árvaságból. 
Jöjj el szerelem, hiányzol.