Révai Miklós
Haragos embertől való irtózás |
Dinnyés József dalai
|
Ójj, Isten! fene embertől, kinek
élete méreg,
S békétlen napibann akit epéje fogyaszt. Úntalanúl dőzsöl, mindenben lel szeme gáncsot, Fúl minden kicsinyért, minden apróra dörög. Fellobban, mint a tűz láng, nem bírhat eszével, Vak, s bont-ront mindent, ami körűle vagyon. A szél úgy dühödik, s gyökerestűl dönti ki a fát, Hánszor az erdőnek káros erővel ered. Gátokat úgy szaggat dagadott víz hirtelen árja, És minden veteményt undok iszapba kever. A föld-indúlás úgy omlat, s színe hasadva, Megdűlt várasakat mély üregébe temet. Pusztító csoda! írtózom csak látni is; Isten! Ojj fene méregtől, s tőle továbbra szakassz. |