Rákos Sándor
Őrangyal
Dinnyés József dalai
angyal szárnyatlan glóriátlan
őrizetre méltónak vélnél?
nesz nélkül suhansz a szobában
és vigyázol ágyam fejénél

látod meggyötört öreg arcom
fölém hajolva hosszan nézel
s míg nehéz álmot szőve alszom
megsimogatsz delejes kézzel

angyal ne hagyj el kertünk alján
fagy sziszeg és farkasok járnak
riaszd a gonoszt rárivallván
amíg virrasztod éjszakámat