Mert nincs más mód kenyeret keresni,
a pénzt tőlük kell havonta lesni.
A türelem belül vassal éget.
szörnyű véggel ijesztget a végzet.

Megpróbáltam úrrá lenni rajtok,
kényszeredett parolájuk sajgott.
Visszavették százszor, amit adtak,
csak a szolgamunkára kapattak.

Adták ugyan, amit, fanyalogva,
tudatva, hogy nem becsülnek sokra,
hogy a helyem ott van a sarokba,
s én csak álltam némán, mosolyogva.