csalitosi szép magány
cserjésben a talány
megihlet a lépmadár
izeg-mozog a kócbogár
a bolyhosban kire vár?

a napsugárral enyeleg
paradicsomavaron
üzeni: elepedek
a mennyei berekben
rémesen a rímesen
a bokros is megduzzad
csillan csillag csintalan
göndör felhő felszakad

égi bozót szikrázik
atomról az atomra
harmadik szem világít

kócos kandi kikandikál
bólogat és bekandikál

fekete lyuk a lesen
gyűrűivel beszippant
borzas vággyal betakar
ha nem vigyázol ott alant
lebilincsel fészkébe
eltángál a nyilával
két napocskán ott ragadsz
óhajvölgyben szép sóhaj

el ne nyeljen a gyapjas

meggyullad az avaros
ugribugri kis okos

legszebb illat a világon
nem is terem másik ágon
nyelveden ha megtapad
a lelkedben felolvad

részegítőn kibetűzöd
és megsülsz a pokoltűzön

a balkáni Bugylipesten
magyaurul rímes versen

tudod-e te lé(gy)t-szaros
(számítógépem így dohog
az ilyen szó nem ildomos
szégyelli a papíros)

az (sz)ótárban nem soros
a magyaur avaros
legyen rímes az fontos

na mi ez te okos kos?