| Léka Géza
 Ugye, dzsó?  | 
| 
 Dinnyés József dalai 
 | 
| Most tanulok, bizony ám, dideregni
az emberi szótól.
 Most, hogy a máglya felől dög-liliom szaga dől. Nyál moraján a madár fölidézheti
lassan a tengert.
 Hátra no, hátrafelé! Szaporán oda
mind, aki költő!
 Lám, ilyen itt ma a táj. Csupa nyáj,
csupa száj, csupa biz-basz.
  |