| Léka Géza
Ugye, dzsó? |
|
Dinnyés József dalai
|
| Most tanulok, bizony ám, dideregni
az emberi szótól.
Most, hogy a máglya felől dög-liliom szaga dől. Nyál moraján a madár fölidézheti
lassan a tengert.
Hátra no, hátrafelé! Szaporán oda
mind, aki költő!
Lám, ilyen itt ma a táj. Csupa nyáj,
csupa száj, csupa biz-basz.
|