az őrültség itt klasszikus
virágzik az egzitusz
átölelnek kaktuszok
uramisten megvagyok
azt mondják hogy tél gyötör
ugyan kérem az gyönyör
s feketék a farkasok
uramisten megvagyok
kezemben a fél világ
zsebemben a holdvilág
néha furcsát dalolok
uramisten megvagyok
a városom az otthonom
fizetéskor jóllakom
de párizsba nem utazok
uramisten megvagyok
énrám nem szól senki sem
ha légy táncol a kezemen
és elmegyek ha zavarok
uramisten megvagyok
az én egem néha kék
szemem előtt felhős ég
rajtam ülnek vámpírok
uramisten megvagyok
ember hogyha szépen kér
s a világképe belefér
mint a pók úgy szaladok
uramisten megvagyok
mondták rám hogy jólnevelt
szájba senkit sose vert
pedig néha csapkodok
uramisten megvagyok |