urunk a szervezet amelyben lakom
s ahonnan kilátok két félablakon

hol így szól hozzám: "Ön eleget lakott 
bennem - most felmondom a szolgálatot"

hol meg így: "ha ön vigyáz óv-és kímél
és nem koptat jobban a kelletinél 

rossz társaságot lányt lármát kerül 
jókor nyugodni tér nem él rendetlenül 

- de ne tápláljon túl vérmes reményt! 
tán meghosszabbíthatjuk e bérleményt"

sóhajtok meg-megtörlöm ablakaim
s kettős mandula-forma nyílásain 

tudton-eltaposhatólag-legott 
zöld leveli béka föl-föl pislogok

már fölöttem leng líg lóg rámhág a láb 
meg se lát - a hóhér úgy megyen tovább 

váram ami volt fejem lábam karom 
romjain robaj sártipró forgalom

katlan ég hiéna szél vonít felül
s a világűr - hímporával - rámterül