Bármikor és bárki előtt a házam
nyitva áll, szívesen: amíg a vendég
tisztelettel szól. De a szemtelent, azt,
bárki, kirúgom.

Jól tudom, kint állnak a csendőrök, és
jelre várnak csak. Panaszolni úgysincs
fórum. Elnézést: Ön az... Ön meg, ugye,
tudja a dörgést.

Hisz ha széklábakkal agyonvernek most,
"szembeszegültem a közeggel", írja,
s ki ellenőrzi: a jelentés kész van;
nincs tanu úgyse.

Mit tegyünk? Leszünk-e elég erősek?
Óvakodjunk gyenge idegzetünket
jobban megterhelni; hogy ellenálljunk
így a gonosznak.

Félelemből nem tudok optimista lenni.
Tessék, erre parancsoljon! Hát
akkor - ha érdekli: ezenkívül még
van hegedűm is.