Farkas Árpád 
Dúdoló
Dinnyés József dalai
Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrőtt arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek.

Havazás lennék, mintha volna
pénzem és kedvem annyi hóra,
mellyel ember ily hitvány bőrben
havazhat egész esztendőben.

Lassún, mint akit nem is kérnek,
lennék Föld felett lengő ének,
egy szál ingben is elringatnám,
elmúlásommal sem ríkatnám.

Lennék mindenség ingecskéje,
öltözködnék a szegénységre,
ne üssön át az éjszakákon
vacogó lélek, fázó álom.

Havazás lennék, lengő áldó
gyürött arcokra, földre szálló,
csitítgató is ott, hol láz van.
Méltóságos a pusztulásban.