1. Az szép
szabadságra,
Magyarság javára
Törekedő jó urunk,
Úri dicsőségből,
Mint Krisztus mennyekből
Alászállott gyámolunk:
Szolgai ruhában,
Katona formában
Hallgasd meg, azmit írunk.
2. Azkinek örvendünk,
Most annak éneklünk
Vitézlő öltözetben,
Sisakban, fegyverben,
Lovakon nyergekben,
Sátor alatt mezőkben,
Jóllehet sok kárban,
De azért vígságban,
Magyarok örömében.
3. Ha nyelvem száz volna,
Hogy ha szóm viz volna,
Ha mint Körös úgy folyna:
Szivemnek titkait,
Magyarok örömit,
Meg írnám bölcs formára:
Jaj szegény Magyarok,
Immár vigadnotok,
Egyszer ideje volna.
5. Dobunkat perdítvén,
Trombitát zendítvén
Jézust, Jézust kiáltunk
Gyakran könyörögjünk,
Vitéz módra éljünk,
Országvesztőket rontsunk,
Szegény szép hazánkért,
Magyar koronánkért
Ideje vagdalkoznunk. |
29. Keserves
nemzetünk,
Szomorodott szívünk
Egyszer hadd vidámuljon,
Rabságából testünk,
Siralomból lelkünk
Immár hadd szabaduljon.
Ezeknek fejében,
Boldog reménységben
Minden ember induljon.
31. Serény Hadnagyinknak,
Jó kapitányunknak,
Példájokat kövesük:
Mi nem jobbak vagyunk,
Vagy mi nem több lelkünk
Az övéknél, mit félünk:
Az ellenség is fél,
Abból is vesz sok vér,
Semmit ne iszonyodjunk.
32. Hadat igazgató,
Győzedelmet adó,
Bölcs és hatalmas Isten:
Mutasd meg magadat,
Irgalmas voltodat,
Magyari hiveiden:
Kiért fejedelmünk,
És minden nép velünk,
Áldjon tégedet. Amen.
1605 |
