Csokits János 
Leendő voltomról – 2007
Dinnyés József dalai
Vagyok, ami voltam
mielőtt meglettem,
s oda térek holtan,
ahonnan születtem.

Teremtőm a minden,
a semmit nem hiszem,
nem voltam, nem leszek
magamban semmi sem.

Volnék tiszta tenger
tükre a tudatban,
vagyok iszapos csöpp:
zavaros, tudatlan.

Volnék eleven tűz,
csillag a sötétben:
holott minden fénycsöpp 
ellobban az égen.

Volnék a végtelen,
önmagát szemlélvén:
s beléolvad létem
amidőn átélném.

Vagyok, ami minden
időben időtlen:
létezés, amelyből
meghalni kinőttem.

Voltom: ami lettem,
létem: ami vagyok,
leszek, ami holtom
homályán túl ragyog.