| Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítni tudjam.
 Mosolyogjak, ha bántanak
 és senkire se haragudjam.
 Arcom ne lássa senki sem
bánkódni gondon és hiányon.
 Legyen szelíd vasárnapom,
 ha mosolyog a kisleányom.
 Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
 Nyújtsam ki kincstelen kezem
 s szegényen is nagyon szeressek.
 Tudom, sokat bűvölt a gyász,
a hollós téli bút daloltam.
 A bátrakkal hadd mondom el:
 panaszkodtam, mert balga voltam.
 Én Istenem, legyek vidám,
ujjongjon újra puszta lelkem,
 mint rég, mikor falum felett
 az első forrásvízre leltem.
 Ködökbe csillanó sugár,
víg fecskeszó bolond viharban,
 tudatlan gyermekhang legyek
 a jajgató világzavarban.
 |