TINÓDI Lantos Sebestyén (Tinód, 1515 előtt – Sárvár, 1556. január 30.): költő, zeneszerző, énekmondó. Parasztpolgári család sarja. Valószínűleg Pécsett járt latin iskolába. Magát Sebestyén deáknak nevezte, a „lantos” jelzőt az utókor ragasztotta nevéhez. 1541-ig Török Bálint lantos deákja Szigetvárott. Urának fogságba esése után Istvánffy Imre fogta pártját, majd 1543-ban Werbőczy Imre tolnai főispán oldalán harcolt a török ellen; megsebesült. 1544(?)-ben polgárjogot kapott, és házat vett Kassán. Itt írta műveinek legtöbbjét. 1548-ban jelen volt a nyírbátori országegyesítési tárgyaláson. 1552. okt.–dec.-ben Egerben járt. 1553-ban „a históriáknak magyar nyelven való ékes foglalásáért” nemességet kapott; címerén a kard élét fogó kéz sebesülésére utalhat. 1554. márc.-ban megjelent Kolozsvárott I. Ferdinándnak ajánlott Cronica c. kötete, az 1541–1552 közötti fontos eseményeket, a nagy török offenzíva jelentős állomásait a végvári katonaság „tanulságára” földolgozó énekgyűjtemény. Útban Kolozsvár felé, Debrecenben és Bethlen Farkas bonyhai birtokán írta a kötet legújabb műveit; a nyomtatás előtti napokban, Kolozsvárt fejezte be az ötrészes Erdéli históriát. Utolsó hónapjait Nádasdy Tamás nádor sárvári udvarában töltötte. A várhoz tartozó Sárfaluban temették el. – A Cronica kottákkal közzétett 21 verses históriáján kívül 4 művét ismerjük. Munkássága jórészt hiteles verses történetírás („az mi keveset írtam, igazat írtam”); Forgách Ferenc, Istvánffy, Pecsevi és Gárdonyi is forrásként használta. Már versintonációival hiteles hangulatot teremtett, nagyepikai komponáláshoz és lírai részletek kidolgozásához is volt képessége, fejlett verstechnikáját sokszor archaikus rímeléssel ötvözte. Hallgatókhoz forduló énekeit hivatásos énekmondóként, szerzői tulajdonjogát érvényre juttatva jegyezte fel, adta elő és tette közzé. Heltai Cancionaléja Tinódi Sebestyén több históriáját népszerűsítette. Az Erdéli historiából János Zsigmond búcsúszavait („Vajon mikor lészen Kassába szállásom”) imitálta Bornemisza Péter híres refrénje. Balassi Egy katonaének c. versének előképe is Tinódi Sebestyénnél fedezhető fel (Kapitán György bajviadalja). Lírikusi tehetségét a Jónás prófétáról szóló verses önvallomás és a Szigeti veszedelem megdicsőülés-jelenetét is befolyásoló Hadnagyoknak tanúság is igazolja.

Kiadások
RMKT 16, 2, 1881;
Cronica, kiad. VARJAS Béla, utószó BÓTA László, 1959 (hasonmás);
Krónika, kiad. SUGÁR István, bev. SZAKÁLY Ferenc, 1984.