SZEMLÉR Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9. ): költő, író, műfordító, kritikus. 1923-tól jelentek meg első versei, írásai. 1923-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, 1930-tól 1948-ig ügyvéd és újságíró volt Brassóban. Az Új arcvonal (1931) és az Új erdélyi antológia (1937) című kötetek munkatársa volt. A marosvécsi Helikon írói közé tartozott. 1938-ban megalapította az Erdélyi Enciklopédia kiadót. 1944-1946 között Brassóban szerkesztette a Magyar Népi Szövetség Népi Egység című napilapját. 1953-tól az Igaz Szó szerkesztője volt. 1956-tól végleg Bukarestbe költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az Utunk és a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja volt. Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az expresszionizmus és a whitmani szabadvers hatott. Az 1930-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az 1960-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról. ( helikonista )( Erdély )

Művek
Ember és táj, versek, Kolozsvár, 1934;
Búvópatak, versek, 1940;
Lángoló napok, versek, 1944;
Tavaszodik, versek, Kolozsvár, 1949;
Mind több a fény, elbeszélő költemény, Bukarest, 1951;
Harcolni híven, versek, Bukarest, 1953;
Gyökerestől, szatirikus versek, Bukarest, 1954;
Válogatott versek, Bukarest, 1955;
Dúdoló, Bukarest, 1957;
Téli alma, versek, Marosvásárhely, 1959;
Szelek tenyerén, versek, Bukarest, 1960;
Változó vidék, versek, Bukarest, 1960;
Álmok között, versek, Bukarest, 1961;
Szemlér Ferenc legszebb versei, Bukarest, 1962;
Egy életen át, versek, Bukarest, 1963;
Vándorló évek, versek, Bukarest, 1964;
A költészet értelme, esszék, Bukarest, 1965;
Minden halhatatlan, versek, Bukarest, 1965;
Különös korban, versek, Bukarest, 1966;
Összegyűjtött versek, Bukarest, 1967;
Versek, 1924–1944, Bukarest, 1967;
Versek, 1945–1965, Bukarest, 1969;
Madárjóslat, versek, Bukarest, 1971;
Varázsvessző, versek, Kolozsvár, 1972;
Fekete csillag, versek, Bukarest, 1973;
Kései kaszálás, versek, Bukarest, 1973;
Az álom túlsó partján avagy egy lelkiállapot története, versek, Bukarest, 1976;
Fegyveres felhők, versek, Kolozsvár, 1977;
Nagy folyamok mellett, válogatott, versek, 1979;
Versek, 1966–1978, Bukarest, 1983.