Makó, 1870. november 17. - Budapest, 1901. augusztus 6.
költő és újságíró
|
|
|
Makai Emil Makó, 1870. november 17. - Budapest, 1901. augusztus 6. költő és újságíró |
 |
Makai Emil A bolygó |
MAKAI Emil (Makó, 1870. november 17. - Budapest, 1901. augusztus 6.): költő, drámaíró, műfordító. Kezdetben vallásos verseket írt (Vallásos énekek, 1890), középkori héber költők fordításával (Zsidó költők, 1892) tűnt fel, de később fordulat következett be pályáján: újságíró lett, 1892–94-ig a Pesti Napló, 1894–97 között a Fővárosi Lapok munkatársa, 1897–1900 között A Hét helyettes szerkesztője. 1898-től a Petőfi Társaság tagja. Versei a nagyvárosi ember élményvilágát fejezik ki telített hangulatú, csiszolt, dalszerű formában (Az Andrássy-út), gyakran fanyar dezillúziót sugározva (Romantika). Költői személyiségét a reménytelennek tűnő önkeresés (Én) és önironikus szerepjátszás jellemzi: frakkos trubadúr, akit egyszerre tölt el az új témák varázsa és idegenségének, avultságának fájó tudata. Látszólagos cinizmusa gyakran szentimentális érzületet rejt. Költői nyelve a városi társas érintkezés formáit idézi (bók, vallomás, üzenet, csevegés, levél, sőt pletyka), kedveli az idegen eredetű divatszavakat. 1892-től dolgozott a színházaknak: nem egészen egy évtized alatt száznál több általa fordított vagy átdolgozott mű került színre. Drámái a századvég viszonylag jelentős színpadi művei: Robinzonok (1898) c. vígjátékában szatirikusan szembesítette a modern életformát és az antik tradíciót; a Tudós professzor Hatvani (1900) a tündérbohózat hagyományaiból táplálkozott; a 18. századi magyar felvilágosodás jellegzetes figurájában megmutatta mind a babona ellen küzdő ember bátorságát, mind az elvont, spekulatív okoskodás esendőségét. Hatásos dramaturgia, árnyalt nyelv és változatos verselés jellemzi munkáit. Művek |