KAZINCZY Ferenc (Érsemlyén , 1759. október 27. – Széphalom(Bányácska), 1831. augusztus 23.): író, költő, szerkesztő. Szülőfalujában, a kis bihari Érsemlyénben eltöltött nyolc év után szülei házában az abaúji Regmecen tanul, majd a sárospataki kollégium diákja lesz s mohó olvasója a könyvtárnak. Jogi pályára lép és a megyei, majd az állami szolgálatban is az irodalom és a nyelv ügye foglalkoztatja. Folyóiratot indít Kassán Batsányival és Baróti Szabóval együtt Magyar Múzeum címen, majd önállóan szerkeszti az Orfeuszt. Közben érzelmes német regényeket fordít hihetetlen műgonddal. Fordításaival a magyar nyelv gazdagítását, az irodalmi ízlés és művészi stílus fejlesztését szolgálja. Moliére és Shakespeare fordításával a magyar színészek kezébe akar klasszikus műveket adni. Magukkal ragadják őt is az 1770-es évek felvilágosult mozgalmai, a francia forradalom országhatárokon átsugárzó eszméi, s ő is tevékeny tagja lesz Martinovicsék jakobinus mozgalmának. A bukás után a mozgalom vezetőivel együtt őt is halálra ítélik, de kegyelmet kap. "Csak" 2387 napot kell a mindig a jó s az igaz diadalában bízó  léleknek végigszámolgatnia Brünn, Kufstein, Munkács várbörtöneiben. Kazinczy nagyságát mutatja, hogy ebben a helyzetben meg tudta találni a nemzet lelkét megmentő egyetlen járható utat: az irodalmi élet felpezsdítését, az anyanyelvnek, mint döntő nemzeti jellegnek kiművelését és felemelését. A Széphalomnak keresztelt Bányácskáról, ahová házassága után költözött, küldözgeti szerte az országba lelkes, bíztató hangú leveleit. ösztönöz, bírál, buzdít mindenkit, aki írással akarja szolgálni nemzetét. A Kazinczyék által megújított, szenvedélyes harcban eggyé ötvöződött magyar nyelv adta az alkalmas építőanyagot Vörösmarty monumentális eposzaihoz, Kisfaludy Károly romantikus drámáihoz, Tompa virágregéihez, Arany gondolati költészetéhez s a nyomukban születő, máig is élő s a holnapba is átlépő halhatatlan magyar irodalomhoz. 1831. augusztus 23-án pannonhalmi útjáról visszatérve ragadta el a fekete halál a magyar művelődés, a magyar nyelvművelés s a nemzeti nyelv nagy mesterét.

Művek
Eredeti munkái, kiad. BAJZA József és TOLDY Ferenc, 1–5, Buda–Pest, 1836–45;
Összes művei, kiad. ABAFI Lajos, 1–5, 1879–84;
Biblia Kazinczy Ferenc szavaival, kiad. BUSA Margit, 1991;
Kazinczy Ferenc utazásai 1773–1831, szerk. BUSA Margit, Bp.–Miskolc, 1995;
Útravaló Kazinczy Ferenc tollából, szerk. BÁRDOS József, Nagykőrös, 1997.
Helikoni virágok 1791-re. Pozsony és Komárom.