Füzesi Magda Nagybereg, 1952. május 3. költő |
FÜZESI Magda; családi nevén Mester (Nagybereg, 1952. május 3.): költő. 1969-ben érettségizett szülőfalujában, majd Beregszászban nyomdász lett. 1975-től a Vörös Zászló (ma Beregi Hírlap) munkatársa, később a lap magyar kiadásának felelős szerkesztője. 1981-ben magyar nyelv- és irodalomszakos diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen. 2005-től, nyugdíjba vonulása óta Magyarországon él. Ettől az évtől alapító főszerkesztője a budapesti székhelyű Kárpátaljai Szövetség[1] lapjának, a Kárpátaljai Hírmondónak. Első verse 1967-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál. Írásai számos magyarországi és erdélyi lapban, illetve antológiában láttak napvilágot, verseit közölték orosz és ukrán fordításban is. Oroszból és ukránból ő maga is fordít alkalmanként. A Forrás Stúdió alapító tagja, 1971-től a József Attila Irodalmi Stúdió (1980-tól József Attila Alkotóközösség), 1986-tól az Ukrajnai Írószövetség, 1991-től a Magyar Írószövetség, 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Újságírói tevékenységéért 2003-ban Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Szülőfaluja, Nagybereg néprajzi értékeinek feltérképezése is foglalkoztatja. Tanulmányai jelentek meg az emberélet fordulóiról, a társas munkákról, a táplálkozási szokásokról. Füzesi Magda erősen kötődik a szülőföldhöz, ugyanakkor az egész emberiséghez tartozónak is érzi magát, osztozik gondjaiban. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. Költészetének fő erőssége az egyszerűség és természetesség. Szenzitív, képekben gazdag lírája a népköltészettel rokon. Talán ezért is zenésítette meg verseit többek között a Kaláka együttes, Sólyom Tamás zenész, a kárpátaljai Credo együttes, a vajdasági Prima Vista együttes.( Kárpátalja ) Önálló verseskötetei |