Pest, 1535. február 22.– Rárbok, 1584 első fele
költő, evangélikus egyházi- és drámaíró.
|
|
|
Bornemisza Péter
Pest, 1535. február 22.– Rárbok, 1584 első fele költő, evangélikus egyházi- és drámaíró. |
|
Bornemisza Péter Siralmas énnéköm |
BORNEMISZA Péter; Pesti Bornemisza Péter, Petrus Abstemius, Petrus Abstemius Pannonius de Pest (Pest, 1535. február 22.– Rárbok, 1584 első fele): költő, evangélikus egyházi és drámaíró. dunavidéki első evangelikus, református püspök. Pesten régi nemes családból: szülei a törökök által vagyonuktól megfosztatván, szegénységre és kora árvaságra jutott. Tanult Kassán, hol 1553-ban Feledi Lestár kassai kapitányt intette, hogy ne imádkozzék a fakép előtt, a miért ez őtet buzogánynyal nagyon megveré, mire Bornemisza azt a jegyzetet teszi (Az ördögi kisértetekről), hogy Feledit is úgy veré egy Cálnai nevű szolgája, hogy meg hala bele. Majd saját lelkének vonzalmától a tudományos pályára adta magát, s jóllehet semmi vagyona sem volt, külföldi akadémiákra ment; nyolcz forinttal indult el és nyolcz évig tartózkodott Olasz- (páduai egyetemen), Franczia- és Németországban és mikor mint kész hittudós hazájába visszatért, akkor is nyolcz forintja volt, irja róla Bod Athenasában. Már mint bécsi tanuló tartott saját szállásán prédikácziókat a népnek; ezért Oláh, a későbbi érsek, Verancsics Antal és Bornemisza nyitrai püspök üldözték, sőt tömlöczbe is vetették; kiszabadulása után indult aztán tovább külföldi utjára. Hazájába visszajövén, a helvét hitvallásnak igehirdetője lett és a Vág mellékén sok egyházat szakított el a katholicismustól. Szeredet is ő reformálta. F. városnak különben földesura volt, vett ott egy rész jószágot; innen járt aztán Nagyszombatba, a hol magán házaknál prédikálgatott. Telegdi Miklós nagyprépost üldözései elől innét Zólyomba menekült, a hol Balassa János és hitvese Sulyok Anna (a költő Balassa Bálint szülői) udvari papja lett. 1564-ben Bécsbe idézték; többi közt azzal vádolták, hogy az Ur vacsoráját kenyérrel szolgáltatta; ebből határozottan következtetik, hogy ő Kalvin hive volt. 1565-ben Ungvárt találjuk őt Balassa Menyhértnél és Svendi Lázárnál, kik ekkor ott II. János ellen hadakoztak. 1567-ben újra Zólyomban van. 1570-ben a mátyusföldi traktus superintendenssé vagy seniorrá választotta; 1572-ben pedig galgóczi pap volt. Azután semptei prédikátorrá lett; 1573-ban már ott volt. Semptén laktában egyszersmind szeredi pap és egyúttal udvari papja volt gr. Salm Gyulának is, ki Galgóczot és Semptét birta. Utóbbi helyen négy gyermekét 1577-ben a pestisben vesztette el. 1578-ban Ördögi kisértetek cz. könyve miatt prédikátorokból álló választott birák egy visszavonó irat kinyomatására ítélték. Ezt azonban nem tette, miért is elfogták s Bécsbe vitték, a hol három hétig fogva tartatott, de börtönéből megszökött s visszament Semptére, honnan 1579. jan. télvíz idején kiüzték, mire Beczkó várában húzta meg magát és onnat tért Detrekő várába, a hol ismét a Balassák szárnyai alá vonta meg magát. Itt kezdte, de Rárbokon saját házában fejezte be utolsó nagy művét, a Predikatiókat 1584-ben. Meghalt 1585-ben. Kiadások |
