Sokan lebegni látták.
Pedig sosem lebeg.
Rászögezi a szívre
a hit. A szó. A tett.

Nem ügyködik. Nem szervez.
A munka ő maga.
Forog, szökik, de megfog.
S vonul veled haza.

Egyszerre kint van, s bent is.
Törvény s törvénytelen.
Szeress, ismétli egyre.
Féljen a félelem.

Kimondott mindent, mégis
kell újra mondani.
Mögöttünk és előttünk
az új a hajdani.

Mi mindig befejezzük.
Ő folytat is, de kezd.
Farag egy jáspis udvart.
Keze nem mos kezet.

Ha jön, csak le ne késsem.
Kapjam felé fejem.
Végesről végtelenre
váltson az értelem.

Nem többet, ezt az egyet.
Mert más nincs is talán.
Sötétes fényben izzó
Nap-hús gyümölcs a fán.