azontul zöld feltámadását
    sötét ablakszemekkel várja
mint hihetetlen s fiktív mását
    életed félbehagyott háza.

de mások költöznek a házba?
    sírva, vagy éppen hahotázva,
s ott tesznek-vesznek még sokáig,
    kiosztják le nem élt idődet;

nappalaid és éjszakáid
    megragadják és nagy kezükbe
s foguk közé szorítják
    és még csak nem is jutsz eszükbe;

fölássák kerted - s mig szobáid
    barát és ismeretlen lakja,
mint felkiáltójet világít,
    kivehető virág-alakja;

ott fénylik még az örökségen
halálod észrevétlen lakkja