Nem füstöl a kunyhóm,
Hideg a kéménye,
Nem süt a szívembe
A tüzelö fénye,
Megfagy, mint a virág,
Didergő reménye.

Szegény vagyok hazám,
Édes szülőföldem!
De te azért panaszt
Sohase hallj tőlem!
Igaz fiad vagyok,
Csak azt tudd felőlem.

Ha szegény vagyok is:
Soha el nem hagylak!
Nem csalogat fénye
Idegen csillagnak...
Jaj a bujdosónak!
Jaj a hontalannak!

Eltart engem itthon
Két kezem munkája,
Jobbízű kenyérnek
Mezeid búzája,
Hogyha könnyeimet
Hullatom is rája.