Szaporán keljetek fel 
Galambok (Zala)
Dinnyés József dalai
Szaporán keljetek fel, fel bojtárok,
az angyal azt mondta, hallottátok
üdvözítőt ti ma láttok,
vélem együtt imádjátok.

Azt se tudjuk, gazda, merre menjünk,
mégis egyre sürget, hogy siessünk.
Angyalszóból úgy értettem,
születése hogy Betlehem.

Ne is késsünk semmit, csak induljunk,
a nyerges szamárra felrakodjunk.
De mit vigyünk a gyermeknek,
kit az égből kijelentnek?

Amott látok egy nagy fényességet,
bizonyos isteni jelenséget.
Nézd meg, Bandi, ott vagyon-e,
bízvást oda mehetünk-e?

Ott vagyon bizonnyal, már megnéztem
betekintettem, hogy odaértem.
Jaj, ott fekszik a jászolban,
bétakarva posztócskában.

Üdvözlégy, ó Jézus, kis királyunk,
kit nagy szegénységben itt találunk,
légy mindenkor mi oltalmunk,
halálunkkor diadalmunk!