- Jó estét bő kovács! 
Adjál nékünk szállást! 
- Szállást néktek nem adhatok
mert sok vendégem van. 

Volt a bő kovácsnak 
egy szép vak leánya, 
elvezette Szűzanyánkat 
barmok jászolához. 

Tizenkét órakor 
megszületett Jézus, 
tizenkét szép őrző angyal 
fonja a koszorút.

Arra járt Szent József 
befogta szamarát,
elvezette Szűzanyánkat 
a gazdag kovácshoz. 

- Jó reggelt, bő kovács!
mért nem adtál szállást,
mért nem adtál Máriának
egy éjjelre szállást?

Ó ha tudtam volna,
Hogy ő volt Mária,
aranyból is, ezüstből is
ágyat adtam volna,
én pedig a hideg földre
lefeküdtem volna.

- Süllyedjen el házad,
barmod és jószágod,
csak a te szép vak leányod
Legyen mindig boldog.