Kormos István
Kegyelem
Dinnyés József dalai
Feküdtem, hemperegtem
mocsokban, feketében,
ráment komoly húsz évem,
míg ilyen tiszta lettem.

Fölálltam, lezuhantam,
loptam, de ma se bánom,
röptették szalmazsákom
bolhák, tücskök alattam.

Arannyal, Attilával,
Illyéssel, csupa szesszel,
fejben Villon Ferenccel
föl, föl, a csúcson átal!

Aki parasztoz, éljen,
higgyen a kegyelemben,
tisztuljon szerelemben,
lesse el nevetésem.