Nem éneklek, hát nő szakadva
körül az éj. Hol is vagyok? 
Csak egy "Van itt?" ha fakadna
vén számról - tán választ kapok.

Emberit? nem-emberit? - Vissza-
ver valamit, ami kerít:
a Fal, a Hegy. Eligazítja
a dalra-bátrak lépteit. 

Szivemből csak annyit eressz ki 
éneket, öregség - halál:
próbáljon visszhanggal felelni,
hol most járok, a zord határ.

Dalom ujjbögyeivel, rosszra
neszelő vak, tapintgatok
eladdig, hol csillag a morzsa,
hogy hol vagyok, hol is vagyok.