A szíved tedd tenyeredre 
S akárhogy bánt a fagy, 
Pőrére meztelenedj le, 
Mutasd meg, hogy ki vagy. 

Ne nyögj, ha valaki támad 
S torkodba fojtja a szót, 
Azért se fogd be a szádat, 
Üvölts, mint tíz Behemót. 

Ne törődj a ronda tömeggel, 
Ha mérge szíven harap, 
Éjből fakad a reggel, 
Homályból kel föl a nap. 

Keményen állj, sose dőlj meg 
S bármily keserű a kehely, 
Fenékig ürítsd ki, dögölj meg, 
De holtig énekelj!