Dallamokkal csipkézett Európa,
furulyázik népek között a szél.
Kőomladákait pengeti,
vonóra tűzve zászlóként lobog.
Németalföld hűvösnek vélt népei:
dánok, németek, hollandok
és Wales, skótföld, ír haza
karnyújtásnyira énekel.
Összetanakodnak muzsikus legények,
zendül a zengő múltmaradék,
határon átszáll a szerelem,
rabének, a dallamos hagyaték.
Szűk hangközök tolakodnak felénk
ár Rodopén, Szredna Goran,
s megmártózik Moravában, Dunában,
visszafelé folyik a víz a zenével.
Összetanakodnak muzsikus legények,
zendül a zengő múltmaradék,
határon átszáll a szerelem,
rabének, a dallamos hagyaték.
Táncháznyi hazát talál a székely.
Táncrendben leli örömét.
Táncba öli, öleli országát;
koppan a csizma, perdül a tánc.
Összetanakodnak muzsikus legények,
zendül a zengő múltmaradék,
határon átszáll a szerelem,
rabének, a dallamos hagyaték. |
