Bogdán József 
Törökkanizsa
Dinnyés József dalai
Szent György templomában szólnak a harangok,
szíven ütnek olykor - e szomorú hangok.
Vajon miért sírnak, vajon mért zokognak,
miért van itt fészke bánatnak és gondnak?

Mint a darumadár, elrepülnek innen
azok, kiket egykor ide rendelt Isten.
Ki áll most a vártán esőben és hóban,
ki takar be minket - e mostoha korban?

Mint a falu papja ezerszer is kérdem,
hiszen itt van immár nekem is a fészkem,
itt hirdetek igét, itt szentelek házat.
Nem hagyom el soha Törökkanizsámat.

Szent György templomában szólnak a harangok,
szívünkig hatolnak - e szomorú hangok.
Mezítelen bábuk sorakozunk lassan...
Szemlesütve állunk egy nagy kirakatban.

Törökkanizsa