Egy bombához több a közöm, 
mint ahhoz, ki visszaköszön.

Befelé nézek, mint a fa, 
ha nincs lombja, nincs madara. 

Jó órám is farkasverem, 
kapni akarok, adni nem. 

Mindörökké magam vagyok, 
mint te, aki elolvasod. 

Mennék feléd, jönnél ide, 
de nem mozdul meg senki se. 

Körbeér a történelem, 
forog tovább a félelem. 

Bezártam ajtót, ablakot, 
nem hiányzom, ha meghalok. 

Megölelnek az elemek, 
mert megint minden lehetek. 

És elindulok, mint a vak, 
hogy újra megtaláljalak.